Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda és Bölcsőde

Bölcsődei élet - Kórházi Bölcsőde

Beszoktatás

A bölcsődei élet megkezdése sok szülőnek és gyermeknek az első olyan élmény, amikor a kicsi az édesanyjától fokozatosan elválva, új közösségbe illeszkedik be. Mindkettőjük életében nagy változás ez. Természetes, hogy minden szülő izgul a gyermekéért, hiszen legféltettebb kincsét készül rábízni valakire, akit még nem is ismer, ezért nem mindegy, hogy milyenek az első benyomások, élmények.

A kicsik beszoktatása a szülők, a gondozónők megbeszélésével, szülői jelenléttel történik.

Az általunk javasolt beszoktatási idő kb. két hét, amit nagyon óvatosan, fokozatosan kell kezdenünk. A kisgyermekeknek és Önöknek is szeretnénk segítséget nyújtani ezzel. Ez az idő le is rövidülhet, de meg is hosszabbodhat, hiszen a beszoktatás főszereplője a kisgyermek, ő diktálja a tempót, az ő igényeihez igazodunk. Ezalatt az idő alatt a gondozónő fokozatosan átveszi a szülőtől a gondozási feladatokat (pelenkázás, etetés, itatás, öltöztetés, altatás, stb.) úgy, hogy közben a bölcsődében töltött időt folyamatosan növelik.

Sok szülő érkezik hozzánk azzal a meggyőződéssel, hogy az ő gyermekük biztosan könnyen be fog szokni a bölcsibe, mert imádja a gyerekeket. Más szülők pedig tele vannak félelemmel, aggodalommal, hogy mi lesz a gyermekükkel nélkülük, mert nagyon ?anyás? a kicsi.

Tudnunk kell, hogy a bölcsőde egy teljesen más élethelyzet a kisgyermekek számára, mint amit eddig megszokott. Ott mindig volt számukra valaki, aki ismerős volt (anya, apa, nagyi, testvér, rokon, stb.). Ismerős volt a környezet, mindenképpen volt valami állandó, valami kapaszkodó.

Ezért nagyon fontos, hogy ne sürgessük a beszoktatás folyamatát!

Fontos, hogy pozitívan álljanak a bölcsődéhez, mert a kisgyermek a lelkével lát és érez! Amennyiben a gyermek bizonytalanságot érez a szülőn, sokkal nehezebb elnyerni a bizalmát.

Önök úgy tudnak legjobban a segítségünkre lenni ebben a folyamatban, ha nem mutatnak félelmet az új iránt, hisznek gondozónőjük szakértelmében, s ha bizonytalanok, félelmeik vannak, azt megbeszélik velünk.

A másik fontos dolog, hogy ne erőltessék rögtön az első találkozáskor gyermekükre a gondozónőt, hanem Önök játszanak még együtt a gyermekükkel úgy, ahogy otthon szoktak. A gondozónő ilyenkor a háttérből figyel, ellesi azokat a kialakult szokásokat, amelyeket a szülő alkalmaz a gondozás és a játék során. A gondozónő tudni fogja, mikor léphet be ebbe az intim szférába, mikor nem lesz tolakodó.

Közös sikerünkhöz figyelmükbe ajánlanánk még pár dolgot:

- A kisgyermek biztonságérzetéhez elengedhetetlen a pontosság és a rendszeresség, amivel a környezetében és az időben tájékozódni képes. Próbáljanak mindig azonos időben érkezni reggel és délután is amikor hazaviszik gyermeküket.

- Nagy segítséget jelenthet, ha gyermeküknek hoznak valamilyen kedves tárgyat (plüss állat, textil pelenka, stb.) otthonról, amihez ragaszkodik, ami szükséges a megnyugváshoz, az alváshoz.

- Természetes, ha kezdetben kevesebbet eszik, nem kell aggódniuk emiatt. Amikor érzelmileg stabilizálódik állapota, az étkezés is normalizálódni fog. Sőt, ha gyermekük eddig válogatós volt, ahogy figyelik társaikat, utánozzák egymást, Önök tapasztalni fogják a pozitív változást.

- Tudjuk, hogy az elválás nehéz, de kérjük, hogy az első szeretetteljes búcsúzások legyenek rövidek és határozottak.

Nekünk gondozónőknek is az a célunk, hogy a mindennapjaink a kicsikkel derűs, jó hangulatban teljenek. Megértjük és átérezzük aggodalmukat, hiszen mi is anyukák vagyunk, mi is átéltük már a gyermekeinktől való elszakadás érzését. Tudjuk, hogy ez nehéz és tisztában vagyunk vele, hogy legdrágább kincsüket bízzák ránk. Ehhez nagy bizalom kell, amit előre is köszönünk!

 

Napirend

A jó napirend az egyik feltétele a gyermekek nyugodt bölcsődei életének és optimális életritmusának. A jól szervezett, és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt, folyamatos gondozás feltételeit, kívánja biztosítani. Az ugyanabban az időben történő események (tisztálkodás, étkezés, alvás stb.) kiszámíthatóságot nyújtanak, megteremtve ezzel a gyermekek biztonságérzetét és jó közérzetét. A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, a csoportlétszámtól de befolyásolják azt az évszakok, és az időjárás is.

A napirend kialakításánál ügyelünk arra, hogy kiiktatódjon a felesleges várakozási idő.

 

Tevékenységek

Játék

A gyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége. A játék az az út, mely a gyermeket a világ megismeréséhez vezeti, ezért elsődlegesnek tartjuk, hogy minden tevékenységünket a játékosság hassa át. Elősegíti a testi, értelmi, érzelmi és a szociális fejlődést. A gondozónő a játék feltételeinek biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. A gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését.

Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szabad játék minden nap hosszan és zavartalanul megvalósulhasson, a gyermek a játékot addig játszhassa, amíg érdekes, amíg örömet szerez.

Zenei nevelés

A kicsinyek zenei nevelésének célja, hogy a gyermekek zenei érdeklődését felkeltse, érzékennyé tegye a környezet hangjai iránt, és az énekes játékkal, az együtt éneklés örömével érzelmeit gazdagítsa.

A zenei nevelés feladata a bölcsődében, hogy a gyermeket a magyar mondókákkal, énekes játékokkal megismertesse, a dalolással kedvet keltsen és mintát adjon az önkéntes utánzásra, spontán dúdolgatásra, énekelgetésre.

Bölcsődénkben a zenei nevelés kiemelkedő színvonalú. Ez a tevékenység a nap folyamán többször is megjelenik és mindig játékos mozgással kapcsolódik össze. A különböző játéktevékenységekhez, az időjáráshoz, napszakokhoz, ünnepekhez társítjuk. Mivel a kisgyermek számára az élő zene, a gondozónő hangja, a mosolya, az érintése, ölelése a legfontosabb, ezért sok ölbeli játékot játszunk ( lovagoltatók, hintáztatók, sétáltatók, altatók, kéz-kar-láb játékok), amit sokszor ismétlünk. Az egyszerű mozgással kísért ölbeli játékok nagy részét a magyar népi mondókák közül válogatjuk össze. A mondóka és dalanyagunk a gyermekek életkorához igazodik.

A személyes kapcsolatban, játékhelyzetekben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket keltenek, örömélményt, érzelmi biztonságot adnak a kisgyermeknek. Segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, a csoportban a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez, valamint a hagyományok megismerését és továbbélését.

Mese, vers

A mesék, versek világa az anyanyelvi nevelésnek az egyik legfontosabb eszköze. A mesehallgatás a gyermekek egyik legtermészetesebb igénye, lételeme.

A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi, értelmi (ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. Mesehallgatás során bővül a szókincsük, fejlődik a beszédkészségük. A mesélés, verselés, képeskönyv nézegetés bensőséges helyzet, amely a kisgyermek számára érzelmi biztonságot ad. Bölcsődénkben a népmeséknek és a gyermekirodalmi műveknek egyaránt helye van, melyet nagy odafigyeléssel válogatunk össze.

A mondóka, a versmondás, a verses szöveggel kísért játék, nevelő hatása abban van, hogy ráfigyelteti a kisgyereket az emberi beszéd érdekességére. A jó mese és gyermekvers szövege hangzásában, ritmusában, hangulatában, képi erőben messze felülmúlja hétköznapi beszédünket. Nem mindig világos, hogy miről szólnak a versek és a mondókák, ?értelmük? a dallam, a ritmus, a mozgás mélységeiben vannak. A gyermekek számára örömforrás a vers, a mondóka zeneisége, ritmusa, lüktetése.

Alkotó tevékenységek

Bölcsődénkben már e korai életszakaszban is lehetőségük van a gyerekeknek kipróbálni a festést, rajzolást, gyurmázást.

A gyermeki ábrázolás speciális játéktevékenység. Az ilyen jellegű foglalkozások jelentősége elsősorban a technikákból adódik, amelyek nagy mértékben hozzájárulnak ahhoz is, hogy megismerkedjenek sok anyag tulajdonságaival, használatuk lehetőségeivel és módjaival.

Az ábrázolás a gyermek első alkotó tevékenysége. Ebben a korban az első rajzi próbálkozások nem tudatosak, a gyermek első irkafirkáinak nem az ábrázolás a céljuk. Ezek az élvezetes motorikus cselekvés egyik formáját képzik. A mozgás öröme kiegészül azzal az örömmel, hogy a karok ide-oda mozgatásának látható nyomai maradnak. A firkálás nemcsak papíron történhet. Lehetőséget adunk rá a homokozóban, aszfalton, nagy csomagolópapíron, lemosható felületeken. Rajzolunk ceruzával, zsírkrétával, aszfaltkrétával, festünk ujjal, lábbal, ecsettel.

Megismerkedhetnek a gyerekek az olló használatával, a tépés és ragasztás technikájával.

Az ábrázolás másik fontos területe a mintázás, ahol térbeli formákkal ?dolgozunk?. Ennek a tevékenységnek is teret engedünk a csoportszobában és a szabadban egyaránt. Gyúrunk, sodrunk, dagasztunk gyurmával, só-liszt gyurmával, süteménytésztával, homokkal.

Az öröm forrása maga a tevékenység, nem pedig az eredmény. A gondozónők biztosítják a tevékenységekhez szükséges eszközöket, bemutatják a különböző technikákat, igény szerint segítséget nyújtanak. A gyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével, megőrzésével segítheti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődését és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatások érvényesülését.

Bölcsődénkben az alkotó tevékenység mindennapos, sőt a gyerekek igényeit figyelembe véve a nap folyamán akár többször is visszatérő esemény.

Mozgás

A mozgás a kisgyermek lételeme, amely fontos szerepet tölt be az értelmi fejlődésben,eszköze a tapintásnak, a megismerő tevékenységnek és gondolkodásnak. A világ megismerése, a gondolkodás fejlődése ebben a korban érzékszervi-mozgásos sémákon keresztül történik. A gyermeket megszerzett ismeretei, sikerélményei újabb mozgásos próbálkozásra késztetik.

Csecsemő- és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái alakulnak ki, fejlődnek. A mozgásigényük rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást. Nagy mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat, biztosítunk a gyermekek számára, melyek használata során fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikusabbá válik a mozgásuk.

Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a gyermekeknek, annál nagyobb örömüket lelik benne. Nagyon fontos, hogy a gyermekek természetes mozgásigénye minél több formában kielégüljön, ezért összeállítottunk egy játékos nagymozgás fejlesztést.

Ebben szerepelnek különböző mozgással kísért mondókák, énekek, állatok mozgásának és hangjainak utánzása (kutya, macska, kígyó stb.), járművek mozgásának és hangjainak utánzása (autó, repülő, bicikli stb.).

Ez a tevékenység is megjelenik minden nap, a csoportszobában és a szabad levegőn egyaránt.

Étkezés

Bölcsődénkben melegítő konyha működik, ahol a kifejezetten ezen életkorú gyermekek részére készített és szállított ételeket tálaljuk és ami megfelel a a H.A.C.C.P. előírásainak.

Intézményünkben a korszerű csecsemő, és kisgyermek táplálási elveket vesszük figyelembe, úgy hogy a táplálék mennyisége, minősége és higiénés követelménye is megfelelő legyen.

Az ételek egészségesek, változatosak és idényszerűek. Egész évben biztosítjuk az étkezések mellé a zöldségféléket és a gyümölcsöket.

Minden életkorhoz (pépes, darabos), illetve diétához tudunk étkezést biztosítani (liszt-, tojás-, tejérzékenyeknek egyaránt).

A gyermekek számára az étkezést külső beszállító által biztosítjuk.

Az étkezéseknél tiszteletben tartjuk a gyerekek ízlését és étvágyát. Nem erőltetjük rá a gyermekre az általa nem kedvelt ételt és csak annyit kell fogyasztania az ételből, amennyit kíván. A társakkal való közös étkezések ösztönzik őket az újabb ízek megkóstolására.