Bölcsőde: a négy forma és a belépő kor
Négy forma a három éven aluliak napközbeni ellátására. More at .
Négy jogi forma
A bölcsőde és a mini bölcsőde intézmény. A munkahelyi és a családi forma szolgáltatás.
Belépő: húsz hét
Az ellátás húszhetes kortól indulhat. A harmadik születésnap a kilépés szabályát adja.
A helyes írás
A szabványos alak a bölcsőde, hosszú ő-vel, a bölcső tőből. A bölcsöde rövid ö-vel elírás, nem második intézmény.
Mi a bölcsőde
A bölcsőde a kisgyermekek napközbeni ellátásának egyik formája, amelynek kereteit a gyermekvédelmi jogszabályok határozzák meg. A bölcsőde önálló gyermekjóléti ellátás: soha nem óvoda és nem iskola. A jogszabály különbséget tesz az intézményi formák és a szolgáltatásként működő ellátások között. A működés éves rendjét a bölcsődei nevelési év adja, amelyhez az intézményi tervezés és a családok mindennapi szervezése is igazodhat.
A gyermekvédelmi törvény
A bölcsődei ellátás jogi alapja az 1997. évi XXXI. törvény, vagyis a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény (Gyvt.). A 42. § szerint a bölcsődei ellátás a három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását biztosítja. A meghatározás a gyermek napközbeni gondozására és nevelésére vonatkozik, nem pusztán a felügyeletére.
A Gyvt. a főszabály mellett törvényben rögzített kivételeket is tartalmaz. Ezek meghatározott helyzetekben lehetővé teszik, hogy a gyermek a harmadik életévének betöltése után is bölcsődei ellátásban részesüljön; az alkalmazható időtartamot és feltételeket mindig a jogszabály megfelelő rendelkezése alapján kell megítélni. Ezért a hároméves kor nem minden esetben jelenti automatikusan az ellátás azonnali végét.
A szabályozást a 2015. évi CCXXIII. törvény módosította, és ezzel a bölcsődei ellátás négy jogi formájának kereteit is kialakította. A Gyvt. 42. §-ából következő alapvető meghatározás tehát egyértelmű: bölcsődei ellátásnak a jogszabály szerinti, napközben nyújtott kisgyermekellátás minősül, a törvényi kivételek figyelembevételével.
Intézmény és szolgáltatás
A 2015. évi CCXXIII. törvénnyel módosított szabályozás négy jogi formát különít el. A bölcsőde és a mini bölcsőde intézmény; a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde szolgáltatás. A megnevezések tehát nem felcserélhetők, még akkor sem, ha mindegyikben kisgyermekek napközbeni ellátása történik.
| Forma | Jogi besorolás | Jellemző szolgáltató | Példaszerű helyszín |
|---|---|---|---|
| Bölcsőde | Intézmény | Bölcsődei intézmény fenntartója | Önálló bölcsődeépület vagy erre kialakított intézményi helyiség |
| Mini bölcsőde | Intézmény | Mini bölcsődét fenntartó intézmény | Kisebb településen működő, mini bölcsődei ellátásra kialakított helyszín |
| Munkahelyi bölcsőde | Szolgáltatás | Munkáltató vagy más, szolgáltatást nyújtó fenntartó | Munkahelyen vagy annak közelében kialakított ellátási hely |
| Családi bölcsőde | Szolgáltatás | Családi bölcsődei szolgáltatást nyújtó fenntartó | A szolgáltatás céljára megfelelően kialakított lakás vagy más helyiség |
Az intézmény és a szolgáltatás megkülönböztetése a jogi működési formát jelöli, nem az ellátás értékét vagy minőségét. A családok a lakóhelyük szerinti lehetőségekről az adott fenntartónál tájékozódhatnak, és ott kérdezhetnek rá a működés részleteire.
A nevelési év
A bölcsődei nevelési év időtartama minden évben szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart. Ez az éves keret a gondozási-nevelési munka és az intézményi tervezés időszakát jelöli.
- A nevelési év szeptember 1-jén kezdődik, így az intézményi éves tervek és a csoportok szakmai munkája ehhez az időponthoz igazítható.
- Az időszak augusztus 31-én zárul; a dátum az éves ciklust határozza meg, nem önmagában az ellátás napi nyitvatartását.
- A gyermekek gondozási-nevelési folyamata az adott nevelési évben tervezhető, miközben az egyéni szükségletek és a csoport mindennapi rendje is figyelembe vehető.
- A családoknak az intézménytől érdemes külön megkérdezniük a nyitvatartást és az esetleges zárva tartási napokat, mert ezek nem következnek automatikusan az év dátumaiból.
A családi időbeosztást ezért a nevelési év kezdő és záró napja mellett az intézmény saját működési tájékoztatásához igazítsa.
Kortól korhatárig
A bölcsődei ellátás kezdő és záró időpontját a gyermek életkora, valamint bizonyos esetekben az orvosi javaslat határozza meg. A szabályok a húszhetes kortól a harmadik életév utáni időszakig rendezik az ellátás lehetőségét. A harmadik születésnap naptári időpontja befolyásolja, meddig tarthat a bölcsődei jogviszony. Ha a gyermek még nem óvodaérett, vagy sajátos nevelési igényű, külön határidők alkalmazandók. Az ellátásnak akkor is véget kell érnie, ha orvosi vélemény szerint a gyermek számára a bölcsődei gondozás nem megfelelő.
Húszhetes kor
A gyermekvédelmi törvény, vagyis a Gyvt. 42/A. §-a alapján a bölcsődei ellátás legkorábban a gyermek húszhetes korától kezdhető meg. Ez a korhatár azt jelöli, hogy ennél fiatalabb csecsemő számára a törvény szerinti bölcsődei ellátás még nem indulhat el. A szabály azoknak a családoknak is fontos, amelyek a szülő munkába állásához vagy más, napközbeni gondozási igényhez keresnek intézményi megoldást: a gyermek életkorát a kezdés tervezésekor figyelembe kell venni. A húszhetes kor betöltése önmagában nem jelenti azt, hogy az ellátás automatikusan megkezdődik; a bölcsődei jogviszonyhoz a felvétel és a gondozás megszervezése is szükséges. A törvényi korhatár tehát a legkorábbi lehetséges kezdőpontot határozza meg.
A harmadik életév
A bölcsődei ellátás időtartamánál számít, hogy a gyermek melyik naptári időszakban tölti be a harmadik életévét. Ha a harmadik születésnap január 1. és augusztus 31. közé esik, az ellátás az adott év augusztus 31-éig tarthat. Az igazolásnak is ezt a zárónapot kell feltüntetnie, vagyis a gyermek a harmadik születésnapja után még az adott nevelési év végéig részesülhet ellátásban.
Más szabály vonatkozik arra a gyermekre, aki szeptember 1. és december 31. között lesz hároméves. Ebben az esetben a szülő nyilatkozata alapján az ellátás a következő év augusztus 31-éig meghosszabbítható. A hosszabbítás lehetősége tehát a születésnap naptári helyéhez és a szülő nyilatkozatához kötődik; nem azonos azzal, hogy minden harmadik életévét betöltött gyermek automatikusan a következő nyárig maradhat.
A két időszakot a harmadik születésnap dátuma választja el: augusztus 31-ig az adott év vége az irányadó, szeptembertől pedig szülői nyilatkozattal a következő év augusztus 31-e lehet a határnap. Az ellátásról szóló igazolás és a szülő nyilatkozata segít egyértelművé tenni, melyik szabály vonatkozik a gyermekre.
Ha a gyermek még nem óvodaérett
Ha a gyermek a harmadik életév betöltésekor még nem óvodaérett, az ellátás orvosi javaslat alapján meghatározott ideig folytatható. A hosszabbítás határideje a gyermek állapotától és az alkalmazandó szabálytól függ:
- Orvosi javaslat alapján az ellátás a harmadik életév betöltését követő augusztus 31-éig folytatható, ha a gyermek még nem óvodaérett.
- Egyes esetekben, ha a gyermek óvodaérettsége továbbra sem áll fenn, az ellátás a negyedik életév betöltését követő augusztus 31-éig tarthat.
- Sajátos nevelési igényű gyermek esetén az ellátás legfeljebb annak az évnek augusztus 31-éig folytatható, amelyben a gyermek betölti a hatodik életévét.
- Ha orvosi vélemény szerint a gyermek bölcsődei ellátásra alkalmatlan, az ellátást meg kell szüntetni, még akkor is, ha a korhatár szerinti időszak nem járt le.
Az orvosi javaslat az óvodaérettséghez kapcsolódó hosszabbítás alapja, az alkalmatlanságot megállapító vélemény viszont az ellátás megszüntetését teszi szükségessé.
Bölcsőde és óvoda
A bölcsőde és az óvoda egyaránt kisgyermekek napközbeni ellátását nyújtja, de jogi keretük és intézményi feladatuk eltér. A bölcsődei ellátás gyermekjóléti alapellátás, az óvoda pedig köznevelési intézmény. A két rendszer határát a vonatkozó törvények és a gyermek életkora jelölik ki. Az egységes óvoda-bölcsőde működésének megszűnése 2017-ben tette különösen világossá ezt a szervezeti különbséget.
Két külön törvény
A bölcsődei ellátás szabályozásának alapja az 1997. évi XXXI. törvény, vagyis a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény (Gyvt.). A Gyvt. a bölcsődét a gyermekjóléti alapellátások körében kezeli: feladata a családban nevelkedő, napközbeni ellátást igénylő kisgyermek gondozása és nevelése. A bölcsőde tehát nem köznevelési intézmény, még akkor sem, ha a gyermekekkel végzett mindennapi munka több ponton hasonló tevékenységeket tartalmaz.
Az óvoda ezzel szemben a 2011. évi CXC. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozik, nem a Gyvt. alá. A köznevelési törvény az óvodát a köznevelési intézmények között nevesíti, és az óvodai nevelés célját, kereteit szabályozza. A két intézménytípus eltérő jogszabályi besorolása azt is jelenti, hogy működésük, szakmai feladataik és intézményi irányításuk nem vonható össze pusztán azért, mert mindkettő kisgyermekekkel foglalkozik.
A különbség a szolgáltatás megnevezésében is fontos: a bölcsőde gyermekjóléti ellátást, az óvoda köznevelési szolgáltatást biztosít. A gyermek életkorának és az adott ellátásra vonatkozó szabályoknak megfelelő intézményi keretet kell figyelembe venni; az óvoda nem tekinthető a bölcsőde egyik változatának.
Az egységes óvoda-bölcsőde vége
2017. szeptember 1-jétől egységes óvoda-bölcsőde nem működhet. A változás gyakorlati jelentése, hogy a kétféle ellátás nem szervezhető egyetlen, közös intézményi formaként; a helyi szolgáltatást az érintett gyermek életkorának és az ellátás jogi keretének megfelelően kell biztosítani.
- A korábban egységes formában működő helyi ellátásnak 2017. szeptember 1-jétől külön óvodai vagy bölcsődei keretben kellett folytatódnia.
- Az óvodai nevelés és a nappali gyermekvédelmi ellátás külön intézményi feladat; az egyik nem működik a másik jogcímén.
- A gyermek korának megfelelő ellátási kategóriába kerül: óvodai nevelésbe vagy a Gyvt. szerinti nappali gyermekvédelmi ellátásba.
- A települési szolgáltatások szervezése külön óvodai és bölcsődei férőhelyekkel történik; a helyi kínálat és az intézmények elérhetősége településenként változhat.
A gyakorlatban ezért a helyi ellátásnál az intézmény jogállása és a gyermek életkorának megfelelő szolgáltatás számít, nem egy összevont óvoda-bölcsőde elnevezés.
A bölcsőde helyesírása
A bölcsőde nevének helyes alakja hosszú ő-t tartalmaz. Az írásmód megértéséhez érdemes a szótőből kiindulni: a bölcső szóban is hosszú ő szerepel. Ez a magánhangzó a képzett szóban és a gyakori toldalékos alakokban is megmarad. A rövid ö-s változat elterjedt elírás, de nem elfogadott hivatalos forma. A helyes alak használata különösen fontos jelentkezési lapokon, intézményi iratokban és más hivatalos szövegekben.
Bölcsőde
A helyes írásmód: bölcsőde, hosszú ő-vel. A szó alapja a bölcső, vagyis az a kiságy, amelyben a csecsemőt ringatják. A bölcsőde elnevezés a bölcső szóhoz kapcsolódik; az intézményt jelölő alakban is megmarad a tő hosszú magánhangzója. Ezért az ő-t nem szabad rövid ö-re cserélni akkor sem, ha a szó gyors beszédben hangzik el.
A hosszú ő a toldalékos alakokban is látható: bölcsődébe, bölcsődében, bölcsődék, bölcsődei. Ezekben az alakokban az ő a szó tövéhez tartozik, a toldalék pedig a mondatbeli viszonyt vagy a többes számot fejezi ki. Például: „A gyermek szeptemberben bölcsődébe kerül”, illetve „A bölcsődei csoport ma kirándul.” A magánhangzó hosszúságát tehát az alapszó alapján kell megőrizni, nem a toldalék szerint megváltoztatni.
Köznévként a szó mondat közben kisbetűs: „A környéken új bölcsőde nyílt.” Mondat elején természetesen nagybetűvel kezdődik, intézmény hivatalos nevében pedig az adott név írásmódja az irányadó. A helyes alak felismerését a legegyszerűbben úgy lehet ellenőrizni, ha a bölcső szó hosszú ő-jét idézi fel.
A bölcsöde alak
A bölcsöde rövid ö-s alak gyakori helyesírási hiba. Nem hivatalosan elfogadott változat, és nem jelöl másik intézménytípust: ugyanannak a szónak a hibás leírása. A helyes alakban a bölcső szó hosszú ő-je változatlanul megmarad, ezért a bölcsöde formát érdemes minden szövegben javítani.
Hivatalos iratban, például jelentkezési lapon, tájékoztatóban vagy intézményi levélben kizárólag a bölcsőde írásmódot használja. Gépelés után ellenőrizze külön az ő betűt, mert a rövid ö könnyen észrevétlen maradhat a mondatban. A toldalékos alakokban is hosszú ő áll: bölcsődei, bölcsődében, bölcsődébe.
Gyakori kérdések a bölcsődéről
A bölcsődével kapcsolatban a kezdő életkor, az óvodától való különbség és a helyes írásmód merül fel gyakran.
Hány éves kortól járhat a gyermek bölcsődébe?
A gyermek húszhetes korától járhat bölcsődébe. A kezdő életkor tehát nem feltétlenül az első születésnaphoz kötődik: a megadott korhatár húsz hét. A szülő a helyi szolgáltatónál ellenőrizze, hogy az adott intézmény fogad-e ilyen korú gyermeket, és milyen korhatár érvényes az általa kínált ellátásra.
A bölcsőde ugyanaz, mint az óvoda?
Nem, a bölcsőde és az óvoda külön intézménytípus: eltérő törvények szabályozzák őket, és a funkciójuk sem azonos. A két elnevezés ezért nem használható egymás helyett, még akkor sem, ha mindkettő gyermekek napközbeni ellátásához kapcsolódik. A szülőnek a tájékozódáskor azt érdemes tisztáznia, hogy bölcsődei vagy óvodai ellátásról van-e szó.
Bölcsőde vagy bölcsöde a helyes alak?
A helyes írásmód: „bölcsőde”, hosszú ő-vel. A „bölcsöde” alak nem helyes, hivatalos szövegben sem ezt kell használni. A szülő az intézmény megnevezését és az ellátás típusát ellenőrizze a helyi szolgáltatónál, különösen akkor, ha a gyermek életkoráról és a korhatárról tájékozódik.
A bölcsődei támogatás
A támogatás a már kifizetett személyi térítési díjhoz kötött konstrukció. Nem GYED, és a döntés után sem érkezik automatikusan.
Két jelenlegi út
A kisgyermeknevelő képzés szakképzés vagy hat féléves alapképzés. Az OKJ-s tanfolyam 2021-ben lezárult, a dajka más munkakör.
A családi forma és a kórházi elnevezés
A családi bölcsőde szolgáltatás: legfeljebb öt, segítővel hét gyermek. A kórházi név nem hoz létre külön ellátási formát.