Bölcsőde » Kisgyermeknevelő képzés » Csecsemő- és kisgyermeknevelő

Csecsemő- és kisgyermeknevelő

Az alapképzés

A csecsemő- és kisgyermeknevelő szak felsőoktatási pedagógusképzés, amely a legfiatalabb gyermekek neveléséhez kapcsolódó szakmai tudást ad. A képzés adatait érdemes a szint, a tanulmányi idő és a megszerezhető végzettség szerint áttekinteni. Az alábbiakban a képzés hivatalos megnevezése és a magyarországi indulásának időrendje is szerepel. Ezek az adatok segítenek elhelyezni a szakot a felsőoktatási képzések között.

Szint és kredit

A csecsemő- és kisgyermeknevelő szak felsőoktatási alapképzés, vagyis BA-szintű tanulmányi program. A képzési idő és a kreditérték az egyetemi programleírásokban, illetve a felsőoktatási nyilvántartásban meghatározott adatok szerint értelmezhető. A hat félév három tanévet jelent; a 180 kredit átlagosan 30 kreditnyi tanulmányi teljesítményt tesz ki félévenként. A kredit nem azonos a heti óraszámmal: az elvégzendő tanulási feladatok és a számonkérések teljesítését fejezi ki.

A csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzés fő adatai
SzempontAdat
Képzési szintFelsőoktatási alapképzés, BA
Képzési idő6 félév, azaz 3 tanév
Kreditszám180 kredit; átlagosan 30 kredit félévenként
Képzési területPedagógusképzés
Magyar megnevezésCsecsemő- és kisgyermeknevelő
Angol megnevezésInfant and Early Childhood Education

A pedagógiai tanulmányok a korai életkor nevelési kérdéseihez kapcsolódnak, a megszerzett végzettség pedig a szak hivatalos megnevezését viseli. A képzési szintet és a kreditkeretet ezért nem egy rövid tanfolyam óraszámával kell összevetni. Gyakorlati következtetésként: ez magasabb szintű felsőoktatási képzés, nem OKJ-s dajkaoktatás.

Mióta létezik

A szak felsőoktatási megjelenésének időrendje 2008-ban kezdődik: ebben az évben született meg a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, vagyis a MAB kapcsolódó döntése. Ez jelzi a képzés előkészítésének fontos intézményi állomását.

2009. augusztus 1-jétől a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) a BA-szakot hirdethető képzésként tartja nyilván. A szak tényleges indulása szintén 2009-re esik, így a nyilvántartási adat és a képzés elindulása ugyanahhoz az évhez kötődik.

Az időrendből az látszik, hogy a csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés a 2000-es évek végén jelent meg önálló felsőoktatási alapképzésként. A MAB-döntés, a FIR-bejegyzés és a 2009-es indulás egymást követő intézményi lépések, amelyek a szak felsőoktatásban való meghonosodását rajzolják ki.

Diploma és szakképesítés

A csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzés felsőoktatási diploma megszerzésére irányul, ezért nem azonos egy szakmai tanfolyammal. Az OKJ-s képesítések és a dajkaképzés más képzési formát és más végzettséget jelentenek. A pedagógiai tanulmányok tartalma és a megszerezhető okirat is eltér, ezért a megnevezések nem cserélhetők fel. A BA ugyanakkor nem volt minden esetben kötelező feltétele a kisgyermeknevelői munkakör betöltésének.

Nem OKJ

A BA-diploma, az OKJ-s szakképesítés és a 01193003-as dajka képzés három különböző kategória. Az eltérés a képzés jogállásában, szintjében, tartalmában és az igazoló okiratban is megjelenik.

  • A BA felsőoktatási képzés, amelynek lezárása diplomához és felsőoktatási tanulmányokhoz kapcsolódó kreditek teljesítéséhez kötött; nem OKJ-s bizonyítványt ad.
  • Az OKJ a szakképesítések korábbi jegyzékéhez kapcsolódó rendszer volt, nem a felsőoktatási BA-képzés másik elnevezése vagy rövidített változata.
  • A 01193003-as dajka képzés külön szakmai képzés; elvégzése dajkai képesítést igazol, nem csecsemő- és kisgyermeknevelői diplomát.
  • A BA tananyaga a kisgyermek fejlődésével, nevelésével és a gyermekekkel végzett pedagógiai munkával foglalkozik, felsőoktatási elméleti és gyakorlati tanulmányok részeként.
  • A dajkaképzés más munkakörhöz kapcsolódó feladatokra készít fel; célja és képzési tartalma ezért nem azonos a gyermeknevelői BA teljes tananyagával.
  • A kétféle okirat nem váltható át automatikusan egymásra, és az egyik elnevezéséből nem következik, hogy a másik képzési szintet is teljesítették.

A különbség tehát nem pusztán a képzési idő vagy az elnevezés: más a megszerezhető végzettség és a tanulmányok rendszere is. A „dajka” és az „OKJ” megnevezés nem használható a BA szinonimájaként.

Nem kötelező belépő

A BA-diploma korábban sem volt kötelező feltétele a kisgyermeknevelői státusz betöltésének. A Gyermeknevelés 2020-as megállapítása szerint a munkakörhöz vezető út nem kizárólag a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzésen keresztül vezetett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a diploma hiánya önmagában nem bizonyítja, hogy valaki nem tölthette be a munkakört; az adott időszakban érvényes képesítési és foglalkoztatási feltételeket kellett figyelembe venni. A BA megszerzése felsőoktatási végzettséget ad, de nem szabad összekeverni azzal az állítással, hogy minden kisgyermeknevelői állás betöltéséhez mindig ez volt az egyetlen út. A „felsőfokú képzés” megnevezés ebben az összefüggésben a BA-t jelenti, nem egy elavult OKJ-címkét.

A megszűnt felsőfokú szakképzés

A korábbi felsőoktatási szakképzés a kisgyermeknevelés területén más képzési formát jelentett, mint a jelenlegi pedagógiai alapképzés. A két út időtartama és kreditszáma összevethető, de az elnevezésük és a végzettségük nem felcserélhető. A történeti adatok segítenek elhelyezni a régi tanulmányokat a mai képzési rendszer mellett. A lezárás után a képzés már nem választható új belépők számára.

A 120 kredites képzés

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 1999-ben indította el a csecsemő- és kisgyermekneveléshez kapcsolódó felsőfokú szakképzést. Később 120 kredites, négy szemeszteres formában működött; ez a történeti képzési út különbözött a BA-alapképzéstől. A kreditszám és a félévek összehasonlítása megmutatja a két forma közötti alapvető különbséget.

A korábbi felsőoktatási szakképzés és a BA fő adatai
SzempontKorábbi felsőoktatási szakképzésBA-alapképzés
IndulásA MAB 1999-ben indítottaA jelenlegi képzési formaként külön képzési út
Képzési időNégy szemeszterHat félév
Kreditszám120 kredit180 kredit
Korábbi kurzusok elismeréseTörténeti adat: korábban legfeljebb 60, illetve legalább 90 kredit számolható be a korábbi kurzusokból.

A táblázat számai a képzési utak formális terjedelmét mutatják, nem pedig a végzettségek automatikus megfeleltetését. A korábbi 120 kredites forma rövidebb tanulmányi út volt, míg a BA 180 kredites, hat féléves alapképzésként különül el.

A 2016-os lezárás

A felsőoktatási szakképzés 2016-ban lezárult; a Gyermeknevelés 2024-es összefoglalója is ezt a dátumot rögzíti. A megszűnés gyakorlati következményei a következők:

  • Új hallgató már nem iratkozhat be a korábbi felsőoktatási szakképzésre, ezért annak négy szemeszteres formáját nem lehet új tanulmányként elkezdeni.
  • A képzési forma lezárása azt jelenti, hogy az egykori szakra jelentkezési lehetőség nincs, akkor sem, ha valaki korábban hasonló tárgyakat tanult.
  • A korábbi kurzusok kreditjeinek elismerése nem jelent automatikus átvételt: a tanulmányi előzmény önmagában nem biztosít beiratkozást a megszűnt képzésre.
  • A korábban megszerzett kreditek csak az adott elismerési eljárásban vizsgálhatók; a régi képzési forma lezárása miatt új évfolyam nem indul.
  • Aki ma szeretne gyermeknevelési területen továbbtanulni, annak a jelenleg meghirdetett képzési lehetőségeket kell keresnie, nem a lezárt szakképzésre jelentkeznie.

A lezárás tehát a képzés újrakezdésének lehetőségét szüntette meg; a korábban teljesített kurzusok beszámítása ettől külön kérdés.

Gyakori kérdések az alapképzésről

A csecsemő- és kisgyermeknevelői tanulmányokkal kapcsolatban gyakran merülnek fel kérdések a képzés időtartamáról és a korábbi képzési formákról. A válaszok a szak megnevezésének és képzési útjainak értelmezését segítik. Külön kérdés, hogy a BA végzettség kizárólagos feltételt jelent-e a kisgyermeknevelői munkakörhöz. Az alábbiakban mindhárom témára rövid, konkrét válasz olvasható.

Hány féléves a csecsemő- és kisgyermeknevelő BA?

A csecsemő- és kisgyermeknevelő BA hat féléves, és összesen 180 kreditet jelent. Ezt az adatot a FIR, valamint az egyetemi programleírás is feltünteti. A képzés időtartama és kreditértéke együtt adja meg az alapképzés keretét: a hat félév a tanulmányok időbeli hossza, a 180 kredit pedig a teljesítendő tanulmányi követelmények mennyisége. A szakra vonatkozó képzési tájékoztatók összevetésekor ezért ezt a két adatot érdemes együtt figyelembe venni.

A felsőfokú szakképzés még elvégezhető?

Nem, a korábbi felsőfokú szakképzés 2016-ban lezárult, ezért ez a képzési forma már nem végezhető el. A Gyermeknevelés 2024-es közlése is a képzés lezárásának évét jelöli meg. Ennek gyakorlati következménye, hogy a jelenlegi jelentkezők nem ezt a korábbi programot választhatják új tanulmányként. A megszűnt képzést ezért érdemes elkülöníteni a csecsemő- és kisgyermeknevelő BA-tól: a régebbi képzési forma történeti előzmény, nem ma induló képzési lehetőség.

BA nélkül nem lehet kisgyermeknevelő?

Nem, a BA nem az egyetlen jogi belépő a kisgyermeknevelői munkakörhöz. A Gyermeknevelés 2020-as megállapítása szerint a munkakör betöltéséhez más út is vezethet, ezért a BA-t nem helyes kizárólagos feltételként értelmezni. Ez nem változtat azon, hogy a csecsemő- és kisgyermeknevelő szak egyetemi alapképzés, hanem azt jelenti, hogy a munkaköri jogosultság és egy konkrét diploma megszerzése nem minden esetben azonos kérdés. A szükséges feltételek megítélésénél a munkakörre vonatkozó szabályokat kell alapul venni.